6. rész

Lay: Belefeledkeztem a csókba. Azokba az édes, minden egyes alkalommal egyre kívánatosabb ajkakba. Szinte maró fájdalmat éreztem, mikor elváltak tőlem, és a Kölyök egy kacsintás kíséretében távozott a fürdőszobába. Több percen keresztül csak bámultam kifelé a fejemből. Itt hagyott. Lesmárolt, aztán egyszerűen lelépett. A kis... Nah ezt kurvára nem hagytam ennyiben. Határozottan indultam el a fürdőszobába. Bentről vízcsobogás szűrődött ki. Egy pillanatig elbizonytalanodtam, de aztán megráztam a fejemet, elhessegetve a kételyeimet. Lassan nyitottam be az ajtón, majd ahogy beléptem, azt be is csuktam magam mögött. Nem zavartatva magamat levetkőztem, és mintha teljesen hétköznapi dolog lenne, beálltam Kai mögé a zuhanyzóba. Fasz tudja, hogy ilyenkor hol lehet a "minden beteggel való nemi aktustól mentes Yixing", valószínűleg elment nyaralni. Kai sem nagyon zavartatta magát, csak megfordult, hogy szemben álljunk egymással. Percekig néztünk egymás szemeibe. Figyeltem, ahogy a cseppek legördülnek a bőrén, és egy váratlan ötlettől vezérelve nyakára hajoltam, és nyelvem hegyét végig húztam a selymes hámrétegen. Azaz íz... Egyszerűen többet akartam. Áthajolva másik oldalára megismételtem az előbbit, majd megszívtam a nyelvemmel bejárt területet. Na, ennek tuti nyoma marad, szép volt Yixing.

Kai: Miközben nyelvével kényeztette megfáradt testemet, a levakarhatatlan mosoly ott foglalt helyet arcomon, ahogy minden apró mozdulata vágytól megmérgezve, ért hozzám. Egy kis idő után, abbahagyta nyakam szívogatását, majd feljebb evickélt és olyan szenvedélyes csókba vont, hogy menten elestem ott a fürdőben. Hevessége teljesen váratlan volt, hiszen senki nem nézné ki a félénk vonásaiból, hogy valójában szexuálisan túlfűtött, ami nekem csak jó volt. Ismét ráharapott alsó ajkamra, majd az abból kibuggyanó vért lenyalogatta, mintha egy kisgyerek fagylaltot ízlelt volna meg.

 Hirtelen ötlettől vezérelve, váltam el tőle, majd fentről lefele menet végignyaltam mindent pontján egészen addig, míg teljesen le nem térdeltem elé, pontosan szemmagasságba kerülve hatalmas férfiasságával. Kaján vigyorral arcomon, érintettem meg nyelvemmel péniszét, majd végignyaltam teljes hosszán, elérve azt, hogy egész teste megremegjen.

Lay: Már attól ordítva élveztem volna el, ahogy nyelve végigsiklott a testemen. Kezemmel ösztönösen túrtam a hajába, fejem hátracsuklott, szemeimet összeszorítottam, és ajkaim közül hangos nyögés szalad fel. Hihetetlen érzés volt. Kicsit megtoltam a fejét jelezve, hogy kezdjen el mozogni, mert nem bírok várni. Kai készségesen tette, amit kellett, én pedig egyre hangosabban nyögtem. Végül, nem túl finoman, hajánál fogva húztam hátra a fejét, majd lehajolva hozzá hosszasan megcsókoltam.

Kai: Nyögései hallatán megremegtek ajkaim, de ahogy beletúrt tincseimbe, úgy jelezve, hogy ne húzzam tovább agyát, szívem szerint kaján vigyorral fejemen néztem volna rá, de helyette, csak tettem, amit kért tőlem. Épp ezért lepett meg, hogy mikor még rendesen bele sem melegedtem a dologba, hajamnál fogva gyengéden húzta hátra fejemet, majd szenvedélyes csókba vont. Édes ajkait ízlelve, nem törődve a helyzettel, rántottam magamra, ezzel elérve azt, hogy majdnem a fejemet is bevágjam a kádba. De a szerencse mellettem volt, ugyanis Yixing gyengéden feküdt rajtam, miközben a víz továbbra is melegséggel borította be, vágytól remegő testünket. Ahogy csókolt, megéreztem ágyékomnál hozzám dörgölőző férfiasságát, mely egy mindennél hangosabb nyögést idézett elő.

Lay: Mikor egész testemmel fölé kerültem, valami furcsa bizsergés járta át minden porcikámat. Az éppen folyó forró víz, most hűsítő hidegzuhanyként hatott szinte égő bőrömre. Egyik karomat feje alá fektettem, miközben ujjaimmal tarkóját kezdtem masszírozni. Nyelvemmel végig nyaltam arcélén és végigcsókolgattam nyakát, meg-megszívva néhány érzékenyebb pontot, mellyel nyögéseket csaltam ki a Kölyökből. Hiába voltak bennem a kételyeim, akkor, ez az egész olyan természetesnek, olyan csodálatosnak hatott. Szabad kezem kettőnk közé vándorolt, és rámarkolva nemesebbik felére, ismét ajkaira hajoltam. Olyan édesek voltak azok az elcsattanó csókok, nem tudtam velük betelni, megrészegítettek, függővé tettek. Csak Kai-t akartam már, semmi mást. Olyan volt az egész, mint valami nagyon erős drog. Csakhogy ez esetben nem olyan károkat okoz, mint valami bódítószer.

Kai: Ahogy Yixing rámarkolt a kicsi Kai-ra, hirtelen azt se tudtam, a csókunkba nyögjek, vagy élvezzek el ott a keze közt. Végül tartóztattam magam, így csak sóhajokat hallattam magamból, ahogy keze lassan kezdett mozogni rajtam. Minden egyes érintése, az összes csókja túlságosan jó volt; tudtam, hogy azok a percek túl szépek voltak ahhoz, hogy igazak legyenek. Bár, akkor ez nem igazán érdekelt. Csak Őt akartam; mindennél jobban.

Lay: A hangja még jobban lázba hozott, ha ez lehetséges ezek után. Tagját, kényeztető kezemet szájához emeltem, ő pedig megértve az egyértelmű utalást, gondosan benyálazta két ujjamat. Mikor ismét elhúztam kezem, lejjebb csúsztam, nyelvemmel végigszántottam felsőtestét, s megállapodva köldökénél, körbe nyaltam azt. Eközben lassan vezettem bele az egyik ujjamat, nem akartam neki fájdalmat okozni. Bár biztos voltam benne, hogy nem ez az első alkalom, hogy fiúval volt, vigyáztam, nehogy elhamarkodjak valamit.

Kai: Első ujját meg sem éreztem magamban, és nem csak azért, mert nem Yixing az első férfi az eletemben, hanem mert az érdekelt a legkevésbé. Csupán kiélveztem azokat a csodálatos másodperceket, amikor nyelvével a köldököm körüli részt kényeztette; visszaemlékeztem édes csókjaira és boldog voltam. Tudtam, hogy ki kell élveznem a helyzet minden momentumát, mert a jövőben úgyis tönkre fogom tenni azt, ami akkor a kádban zajlott.

Lay: Éreztem, hogy rögtön "befogadóképes", így nem sokára másik két ujjamat is társítottam az elsőhöz. Egy gyorsabb ritmust felvéve nyelvem hegyével őrjítően lassan nyaltam végig nemesebbik részén, majd kihúzva ujjaimat, a bejáratánál kezdtem körözni nyelvemmel. Éreztem, ahogy egy-egy érintésemnél megremeg, és jól eső nyögés hagyja el a száját. A hangja zene volt füleimnek, az íze, a legínycsiklandozóbb édesség a világon, teljes valójának látványa, mint a legprecízebb ecsetvonások egy művész festményén.

Kai: Minden egyes érintése több boldogsághormonnal árasztott el, mint eddig bármi más. Mintha vigyázni akart volna rám, pedig semmi szükség nem volt rá, mégis; ő gyengéden vezette belém a többi ujját. S mikor végignyalt férfiasságomon... azt hittem ott halok meg a gyönyörtől. Őrjítő volt, ahogy csak kínzott, hogy nem elégít már ki, de valahogy ez a szenvedés mindennél jobb érzéssel töltött el. Ahogy nyelvével kényeztetett, miközben a forró víz áztatta testünket; csak őt akartam, és hogy végre csinálja rendesen azt, amibe belekezdett!

Lay: Ha nem lettem volna iszonyatosan kemény odalent, akár örökké is képes lettem volna elnézni őt, hogy milyen reakciókat csalok ki belőle érintéseimmel, de nem bírtam tovább türtőztetni magam. Ismét fölé hajoltam és ajkait vettem kezelésbe, miközben lassan belé vezettem férfiasságomat. Jól eső morgás csúszott ki a számon, ahogy a szűk járat teljes hosszomat magába fogadta. Csillagokat láttam az érzéstől. Gyorsan vettem a levegőt, és kellett pár pillanat, míg végre magamhoz tudtam térni a gyönyörtől.

Kai: Amint megéreztem magamban lüktető férfiasságát, szívem szerint sikítottam volna az élvezettől; helyette csupán jólesően belenyögtem csókunkba. Yixing morgása csak még inkább felizgatott, így mikor elvált ajkaimtól, örömmel néztem kéjtől ködös tekintetét, ahogy engem fürkészett. Homlokát enyémnek támasztva kapkodott levegőért, s próbálta lelassítani heves szívverését, melyet még én is erősnek éreztem. Két kezemmel hajába túrta, hogy a tincseit eltűrhessem, s úgy viszonozhassam vággyal teli, meleg pillantásait. Másodpercekig csak egymásra meredtünk, mire nekem automatikusan húzódott félmosolyra ajkam, aztán füléhez hajolva suttogtam abba édes szavakat.

- Dugj meg mindenhol!

Lay: Amikor meghallottam szavait a fülemben csengeni, valami megindult bennem. Szó nélkül teljesítettem kívánságát. Gyorsan kezdtem mozogni, és mélyeket löktem benne, míg egyszer csak valami sikításhoz közelebb álló nyögést hallatott, miközben vállamba harapva, hátamba karmolt. Az egész teste ívbe feszült. - Itt jóh~? - ziháltam elmosolyodva, miközben ismételten löktem egyet, eltalálva benne az érzékeny pontot.

Kai: Rohadtul meglepődtem, hogy Yixing szó nélkül megtette azt, amire kértem; és életemben nem dugtam még olyan jót, mint akkor vele. Mindent, amit tett tökéletesen művelte; s amikor eltalálta bennem azt a bizonyos pontot, képtelen voltam magamban tartani a hangom, így muszáj volt kiáltanom egyet. Foggal-körömmel kapaszkodtam belé, miközben őrjítő tempót diktálva, mozgott bennem minden döfésénél eltalálva azt a bizonyos pontot.

- Nehogy most abba merd hagyni! – suttogtam fülébe, mikor már éreztem, lassul.

Lay: A bizsergő érzés az alhasamból szép lassan kezdett szétáradni minden porcikámba, és ennek következtében kezdett alább hagyni a gyorsaságom. Éreztem, ahogy Kai, egy-egy lökésnél ágyékomra szorít, és tudtam, már neki sincs messze az édes beteljesülés. Mikor meghallottam "utolsó kívánságát", ismételten teljesítettem, és egy utolsó kör erejéig, a lehető leggyorsabb tempóra kapcsoltam. Testemmel teljesen ráhajoltam, és már én sem bírtam visszafogni a hangomat. Kai nyakát harapdáltam és nyalogattam, egyre gyorsulva és gyorsulva, közben egyik kezemmel a tagján kezdtem húzogatni a bőrt megegyező ritmusban a mozgásoméval, mikor egy nagyobb lökésnél, hangosan nyögve, élveztem belé.

Kai: Amint megéreztem magamban testnedvét, nekem sem kellett már több, kettőnk közé élveztem. Yixing fáradtan feküdt rajtam, nagy valószínűséggel a kívánságaimnak köszönhetően nem bírta már tartani magát; bár ezzel egyáltalán nem volt egyedül. Nagy nehezen lemásztunk másikról, így egymással szemben, a még mindig forró vízben ülve fürkésztem a kéjtől és vágytól csillogó szemeit, melyek alig néhány másodperccel előtte, még két centire voltak tőlem. Hogy megkíméljem Yixing vízszámláját, elzártam a csapot; amint fordultam volna vissza, a vörös megragadta kezemet, s úgy húzott magához, mintha élete szerelme lennék. Először rohadt furcsa volt, ahogy szorosan átölelt, de iszonyat jó érzéssel töltött el. Így hát viszonozva gesztusát, úgy bújtam hozzá, ahogy az a nagykönyvben meg volt írva. Forró bőre tökéletesen simult enyémhez, s mellkasa még mindig szaporán emelkedett, jelezve, hogy légzése még nem rendeződött. Felemeltem fejem, majd egy lágy csókot hintve Yixing ajkaira, suttogtam el azt, amit mondanom kellett.

- Köszönöm.

Lay: Nem tudom mi ütött belém, azt se tudtam, hogy mit csinálok, csak megragadva őt magamhoz húztam, és hosszasan megöleltem. Szükségem volt a közelségére, arra, hogy tudjam velem, van. Olybá tűnt, mintha ő lenne az egyetlen biztos pont ebben a kavalkádban, amit ezzel a meggondolatlan tettünkkel szítottunk. Nem bántam, hogy megtörtént, boldog voltam, és ez éppen elégnek tűnt. Mikor egy halk köszönöm után édes csókot kaptam ajkaimra, mosolyra húzódott a szám. Szó nélkül kezdtem el megmosni őt, majd mikor végeztünk, bebugyoláltam őt a törülközőbe. Nem hagytam, hogy ő csinálja ezeket, törődni akartam vele, és éreztetni azt, hogy rám számíthat. El akartam hinni, hogy minden rendben lesz, ahogy abban a gondtalannak tűnő pillanatban a haját dörzsölgettem, miközben hatalmas szemeivel arcomat figyelte. De tudtam, hogy a java csak ezután jön. A pszichológusa vagyok, aki lehet, nagyobb kárt fog ezek után okozni neki anélkül, hogy tudnék róla. Elvégre akárhogy is nézzük, Kai beteg. És jelen pillanatban én vagyok az egyetlen olyan pont, akire támaszkodhat, de én mégsem tudok róla semmit. Nem vagyok tisztában a betegsége konkrétumaival, hogy mikor kezdődött, hogy miben tudnék neki segíteni. És a legviccesebb ebben az egészben, hogy a legkisebb gondot most MinJi jelentette. Nem akartam megbántani őt, de talán neki is jobb, ha egy őszinte kapcsolatban éli tovább az életét, mert én nem tudom neki ezt megadni. Eddig sem tudtam. Gondterhelten figyeltem JongIn arcát. Olyan gyönyörű volt... Végigcirógattam rajta majd halkan felsóhajtottam. - Szeretném, ha beszélnél a betegségedről. - suttogtam.

Kai: Az, hogy Yixing törődött velem, hogy megmosdatott, hogy úgy bugyolált bele a törülközőbe, mintha egy kisgyerek lennék; ezek mind borzasztóan idegenek voltak a számomra. Sosem éreztem magam úgy, hogy szeretnek; és a vörös esetében sem gondoltam ilyesmire, egészen addig, amíg a törülköző mögül meg nem pillantottam csillogó szemeit; íriszeiben túl sok minden volt beleírva, még valami olyan is, amit nem kellett volna látnom. De fantasztikus érzéssel töltött el, hogy törődött velem; még ha csak néhány perc erejéig is.

 Mikor belesuttogta azokat a szavakat a fülembe, fáradt sóhaj hagyta el ajkaimat. Tudtam, hogy azt a kérdést nem úszhattam meg, ahogy azt is, egyszer majd válaszolnom kell neki. Beszélnem kell neki magamról; muszáj...

- Majd holnap – válaszoltam álmosan ajkaira lehelve, s úgy vonva be őt egy gyenge csókba.

Lay: Megkönnyebbültem válaszát hallva. Nem akartam, sőt, nem is vártam, hogy ma válaszoljon. Túl sok minden történt ahhoz, hogy most tiszta fejjel át tudjuk gondolni a dolgokat, nem csak én, de ő is. Viszonoztam ártatlan csókját, majd mikor elváltunk egymástól, odaadtam neki az előkészített bokszerét, miközben én is felvettem a sajátomat. Ezután bekísértem őt a szobámba, majd mikor befeküdt az ágyba betakargattam, lekapcsoltam a villanyt, és az ágy szélére ülve, pillanatokig csak néztem őt, ahogy az ablakon beszűrődő holdfényben csillogott a szeme, miközben arcát simogattam. Az egész szituáció olyan volt, mint egy kisgyerek és az anyukája. Csak percek múlva hajoltam homlokához, s lágy csókot nyomva rá, hajoltam el tőle. – Jó éjt. - suttogtam, és felálltam, hogy kimenve a szobából, hagyjam őt békében pihenni.

Kai: Yixing gesztusai visszarepítettek az időbe, amikor még alig öt évesen, ugyanez a jelenet játszódott le, csak éppen anyukám volt a betakargató, gondoskodó személy. Aztán persze minden jónak vége szakadt, ahogy anyám szeretetének, és Yixing csodálatos pillanatainak is. Jó éjszakát kívánva hagyta el a szobámat, s amint behajtotta maga mögött az ajtót, magzatpózba vágtam magam, s szinte reflexből aludtam el. Régen mindig ezt csináltam, s tizenhárom évvel később is csak vissza akartam emlékezni a még gondtalan életemre.

Lay: Én a konyhába mentem, és ittam még egy bögre teát alvás előtt, miközben kimentem az erkélyre és a várost figyeltem. Az éjszakai Szöul, kissé Kínára emlékeztetett. Visszavágytam oda, akármilyen rossz emlékek kötöttek is hozzá. Gyakran megfordult a fejemben, hogy visszaköltözök, de soha nem jutottam el odáig, hogy meg is tegyem. Eljátszottam a gondolattal, hogy milyen lenne itt hagyni minden gondomat, és Pekingbe költözve új életet kezdeni... Gondtalan jövő, nuku probléma. Felsóhajtottam. De ha ezt tenném, az olyan lenne, mintha elmenekülnék. És én nem vagyok gyáva. Lassan kortyolgattam el a teámat, majd visszamenve a szobába megágyaztam, és én is elmentem aludni.

Kai: Álmom édes volt; túlságosan is. Az utóbbi években már megszoktam, hogy nem kerülök át egy új világba mikor alszom, de ez azon az estén megváltozott. Nemcsak, hogy gyönyörű emlékképek illetve vágyak jelentek meg lelki szemeim előtt, de még igaznak is tűntek. Túl jó s túl szép... Már azt vártam; mikor következik be valami illúzióromboló.